Az AI-korszak igazi kérdése: hogyan tanul meg vele dolgozni a csapatod?
Az AI-eszközök bevezetése a szervezetbe csak részben technikai kérdés, a sikeres integrációt döntő mértékben a technológiát napi szinten alkalmazó csapat szemléletmódja, tudása határozza meg. Két AI-szakember tapasztalatai alapján összeszedtük, mit kell tennie annak a vezetőnek, aki a mesterséges intelligencia korában valóban versenyképes csapatot és szervezetet szeretne építeni.
„Mit kezdjek a mesterséges intelligenciával? Vegyem meg a legújabb eszközt, vagy inkább szakembert hívjak?” Egyre több vezető teszi fel magának ezt a kérdést, s nem véletlenül. Viszont a mesterségesintelligencia-forradalom idején egy ennél sokkal fontosabb kérdésre érdemes megtalálni a jó választ: „hogyan készítsük fel a csapatunkat arra, hogy ebben a gyorsan változó technológiai környezetben hatékonyan tudjanak dolgozni?”
Kósa Gábor IT-szakember és vállalkozó, az InstaPrice.ai CTO-ja, aki vállalati AI-tanácsadással is foglalkozik, és P. Tóth András, a STRT Holding technológiai vezetője és AI-oktató pontosan látják, hogy a szervezetek hogyan boldogulnak vagy éppen küzdenek az AI bevezetésével. Tapasztalataik alapján körvonalazódik, mit kell tennie annak a vezetőnek, aki valóban versenyképes csapatot szeretne építeni az AI korában. Mire vágynak a csapatok?
P. Tóth András az elmúlt időszakban több száz cégvezető és szakember visszajelzéseit gyűjtötte össze. Elmondása szerint a cégek nagyjából 60 százalékánál van már hozzáférés AI-eszközökhöz, és valamilyen alapképzést is kapnak a munkatársak. Az igazi hiány azonban nem az eszközökben keresendő, legalábbis ez derült ki a szakember értékeléséből. Tapasztalatai alapján a csapatok három dologra vágynak leginkább: heti néhány olyan órára, amikor tét nélkül tesztelhetik az AI-eszközöket, mentorálásra, vagyis valakire, aki személyre szabottan segít a használatot illetően, valamint céges „best practice” gyűjteményre arról, ki hogyan használja ezt a technológiát a saját munkájában. „Ahol ezek a tényezők megvannak, ott az emberek sokkal lelkesebbek és gyorsabban fejlődnek” – hívta fel a figyelmet P. Tóth András.
Kósa Gábor hasonlóan látja a helyzetet; szerinte az AI olyan ütemben válik közművé, mint anno az internet. „Az AI ma ott tart, ahol az internet állt a 2000-es évek elején, hamarosan nem az lesz a kérdés, hogy használjuk-e, hanem az, hogy mennyire jól. Aki most elkezdi, az nem csak lépéselőnyt szerez, hanem megtanulja a gondolkodásmódot, ami később a versenyelőnyt adja” – fogalmazott.
Nem a technikai tudáson múlik
Az egyik legelterjedtebb félreértés, hogy az AI használatához mély technikai tudás szükséges. Kósa Gábor ezt határozottan cáfolja, ugyanis szerinte nem programozói tudásra van szükség, sokkal fontosabb a strukturált gondolkodás, a probléma alapos megértése és az alapfogalmak ismerete. Például jó, ha tudjuk, hogy mi az a kontextusablak, mit jelent, hogy egy modell valószínűségek alapján jósolja meg a következő szót, és miért tűnik úgy, mintha emberként gondolkodna, miközben valójában nem az. „Ha ezeket értjük, akkor sokkal jobban tudjuk használni, és kevésbé lepődünk meg azon, amikor hibázik” – mondta Kósa Gábor. Szerinte ez az a minimum, ami egy csapat minden tagjától elvárható.
P. Tóth András szerint sokáig a „prompt engineering” – vagyis az, hogyan adjunk megfelelő utasításokat vagy kérdezzünk jól az AI-tól – állt a felhasználás középpontjában. Szavai szerint ez ma is fontos, de jelenleg két új irány kap egyre nagyobb figyelmet, mégpedig a munkafolyamat- és a böngésző-automatizáció. Az előbbi egyéb eszközökkel integrálva több lépéses folyamatokat tesz automatizálhatóvá. „Például egy űrlapkitöltés után automatikus adatfeldolgozás, profilok elemzése, személyre szabott ajánlatok generálása következik” – hozott egy példát.
„Ezek a lépések korábban rengeteg manuális munkát igényeltek, az automatizáció pedig már a KKV-k számára is elérhető lehetőséget jelent”
– tette hozzá P. Tóth András. A böngésző-automatizáció még ennél is tovább megy; megjelentek olyan eszközök, amelyek helyettünk „kattintgatnak” a böngészőben, és elvégzik az ismétlődő adminisztratív feladatokat is.
Irányított önképzés: az AI segít önmaga megértésében is
Az egy lényeges kérdés – főleg technológiailag laikusként –, hogy hogyan kezdjünk el ismerkedni az AI-eszközökkel. Kósa Gábor szerint kezdjük azzal, hogy tegyünk fel kérdéseket a mesterséges intelligenciának. „Hogyan működsz?”, „Mire vagy jó a cégemben?”, „Milyen kockázataid vannak?” – említett példákat Kósa Gábor. „Te most egy AI-szakértő vagy, aki laikusoknak magyarázza el, hogyan is működik ez a technológia” – hozott egy példát arra, hogy szereppel is felruházhatjuk, és abban a kontextusban tudunk „vele” beszélgetni.
„Az AI még abban is segít, hogyan kell őt használni”
– emelte ki a szakember. Ez egyfajta irányított önképzés, amely nem igényel drága képzést az első lépésekhez. Kósa Gábor szerint az AI-t irányítani kell, vagyis, ha egy problémát le tudunk bontani kisebb részekre, és pontosan elmagyarázzuk, mit szeretnénk elérni, a hatékonyság ugrásszerűen nő.
Dedikált AI-felelős és agilis működés
Mindkét szakember kiemelte – a vezető szerepét és felelősségét hangsúlyozva –, hogy lennie kell a szervezetben egy olyan munkatársnak is, aki dedikáltan felel a bevezetés folyamatáért. „Ha nincs dedikált ember vagy akár egy kisebb csapat, aki ezzel foglalkozik, akkor az integráció nem fog működni” – fogalmazott P. Tóth András. Az ellenállás a csapatoknál szinte soha nem abból fakad, hogy az emberek nem akarnak hatékonyabbak lenni. „Az ellenállás gyökere gyakran az, hogy a munkatársak nem értik az eszköz működését, nincs idejük megtanulni, és nincs, aki segítsen nekik” – mondta P. Tóth András. Ugyanakkor kifejezetten örülnek, ha a sikeres integráció során megszabadulnak az unalmas, ismétlődő feladatoktól.
Kósa Gábor pedig az agilis gondolkodás fontosságát emelte ki, eszerint „amit ma bevezetünk, az nem végleges és ez rendben van. Az AI-bevezetés nem egy egyszeri projekt, hanem egy tanulási folyamat. Aki ezt elfogadja, az rugalmasabban alkalmazkodik, és nem ragad le egy-egy eszköznél”. Ez egy természetes folyamat – tette hozzá.
Összességében elmondható, hogy a szervezetbe és a csapatok mindennapjaiba való sikeres AI-bevezetés két – vezetői és a konkrét csapat – szinten dől el. Nézzük meg konkrétan!
Vezetőként hogyan fejleszd magad AI-kompatibilissé?
AI-alapismeret (nem programozás): Szükséges megérteni, hogy az AI mit tud és mit nem, vagyis milyen korlátokkal bír, milyen torzításokkal dolgozik. Ez segít elkerülni, hogy vakon bízzunk a kimenetekben, és jobb kérdéseket tegyünk fel.
Érzelmi intelligencia és empátia: Mivel az AI egyre több ismétlődő vagy rutinmunkát vesz át, a vezetés emberi oldala – figyelmes hallgatás, konstruktív visszajelzés, a változás félelmének kezelése – még fontosabbá válik. Azok a vezetők, akik világosan kommunikálják, hogy az AI mit és mit nem vált ki, bizalmat építenek, és csökkentik az ellenállást.
Rugalmasság és folyamatos tanulás: A technológia gyorsan fejlődik, a kisebb hibákat tanulási lehetőségként kell kezelni. Egy termékmenedzser például heti „AI-kísérletet” futtathat, majd a csapattal közösen megbeszéli, mi működött.
Stratégiai előretekintés és etika: Az etikai határokat és a hosszú távú célokat az embereknek kell meghatározniuk. Érdemes már a kezdetektől adatvédelmi szabályokat és torzításellenőrzési szempontokat kialakítani.
Vezetőként milyen készségeket fejlessz a csapatodban?
Adat- és AI-érzékenység: A munkatársaknak kényelmesen kell tudniuk használni az AI-eszközöket, és érteniük, hogyan kell jól megadni (promptolni) a feladatot. Az alapvető adatérzékenység – grafikonok olvasása, szokatlan értékek kiszűrése – segít kritikusan megvizsgálni az AI-eredményeket.
Kritikus gondolkodás: Az AI javasolhat megoldásokat, de az embereknek kell eldönteniük, melyik lehetőséget választják, és hogy az adott válasz értelmes-e a kontextusban.
Együttműködés és keresztfunkcionális rugalmasság: Az AI egyre kevésbé határolja el a szerepeket, hiszen a marketing, az értékesítés és az ügyfélszolgálat egyre hasonlóbb eszközöket használ. Vagyis a csapatoknak folyékonyabban kell együttműködniük.
Kísérletező hozzáállás: A csapatok akkor működnek a legjobban, ha minden egyén úgy érzi, kipróbálhat AI-támogatott ötleteket anélkül, hogy mindig jóváhagyásra várna. Érdemes rövid, mérhető mutatókat meghatározni – sebesség, pontosság, ügyfél-elégedettség –, majd az adatok alapján dönteni a folytatásról.
Nem ellenség és nem csodaszer
P. Tóth András szerint a hazai cégek helyzete nem annyira drámai, mint ahogy sokszor hallani. Van egy aktív réteg, amelyik nagyon gyorsan halad, de az érdemi használat összességében még várat magára. „Van nyitottság, van érdeklődés, de még bőven van tér a fejlődésre” – mondta. Kósa Gábor szerint az AI nem ellenség és nem is csodaszer: egy eszközről van szó, amelyet irányítani kell, és amellyel érdemes partneri viszonyt kialakítani. „A félelmet és az ellenállást a valós tapasztalat oldja fel” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Összefoglalva:
- Vezetői és csapatszinten is alkalmazkodni kell az AI-korszak kihívásaihoz
- A csapatoknak három dologra van leginkább szükségük a sikeres AI-integrációt illetően
- Elmélyült technológiai tudás nélkül is sikeresen használhatók az AI-eszközök
Tovább olvasnád?
Regisztrálj!
- Lépj kapcsolatba más vállalkozókkal, üzleteljetek
- Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
- Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
- Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből