Nagyi a cégben – Nyugdíjasok foglalkoztatását szervezi a Szomszédok

A diákmunkához hasonlóan szövetkezeti formában foglalkoztatja a nyugdíjasokat a Szomszédok országos hálózata. Ez nem véletlen egybeesés, a rendszerét a Magyarországon 1984 óta működő iskolaszövetkezetire építették rá, miután 2017-ben kiegészítették a törvényt azzal, hogy a diákok mellett nyugdíjasokat is lehet így foglalkoztatni. Ekkor „lépett át” Dorner Attila, az Északi Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezet Pest megyei vezetője, is, aki egyetemistaként, 2012-ben kezdett a Meló-Diáknál dolgozni. „A hálózat területi jogait birtokló üzletemberekkel megalapítottuk a nyugdíjas szövetkezetet, mert láttuk, hogy sok nyugdíjas szeretne dolgozni, de gyakran átverték őket; nem kapták meg például a ledolgozott bérüket. Feltűnő volt, hogy egyre több a nyugdíjazás miatt kilépő munkavállaló, mint ahányan a munkaerőpiacra belépnek. Kitaláltuk, hogy az emiatt keletkező demográfiai problémát azzal a munkaerő-tartalékkal lehetne megoldani, amelyet a frissen nyugdíjazottak alkotnak, annál is inkább, mert a főállású foglalkoztatás nem elég rugalmas. A törvénymódosítás előkészítéséhez a Szövetkezeti Kutatóintézet Nonprofit Kft. felmérte a célközönség igényeit. Több olyan kutatást is végeztek, amellyel megvizsgálták, vállalnának-e munkát a nyugdíjasok, és ha igen, hány órában. Az eredmények azt mutatták: szívesen dolgoznának, de nem napi 8 és heti 40 órában, hanem rugalmasan: valaki napi két órát, más négyet, megint más időszakosan, akár csak pár hónapig. Úgy gondoltuk, a szövetkezeti forma alkalmas ennek megvalósítására” – idézte fel. 

„Fogy a magyar”, ezért jelentős a növekedési potenciál

Az ország első nyugdíjasokat foglalkoztató szövetkezete, amely lényegében vállalkozásként működik, lefedi az ország egész területét. Pest megye, mivel nagy piac, minden régióban szerepel, négy iroda is van Budapesten, ahova a nyugdíjasok bemehetnek. Az Északi Szomszédok az ország észak-nyugati, dunántúli részét, a Déli Szomszédok a Balaton alatti területet és az ország déli részét fogja még át. A Keleti Szomszédok egész Kelet-Magyarországon, a Pesti Szomszédok pedig leginkább Pest megyében működik. „Ez négy külön, franchise-szerű cég, amelyek együtt is működnek” – mondta Dorner Attila.

„Nulláról indultunk, mára milliárdos üzletággá nőttünk” – tette hozzá. Bevételük a munkaszervezésből van: a sikeres toborzást, műszakszervezést és problémakezelést követően foglalkoztatott nyugdíjas munkaerő után a munkáltatók fizetik. A nyugdíjas, amikor csatlakozik a szövetkezethez, egy ezerforintos részjegyet vásárol, amelyet kilépéskor, vissza is kap. „Bérgaranciát adunk a tagjainknak, azaz mindeképpen megkapják a bérüket, akár a saját tartalékunkból is, ha esetleg a cég nem fizet. Ezt mi szövetkezeti védőhálónak nevezzük, és azt jelenti, hogy a nyugdíjas garantáltan megkapja a pénzét. Ezért a nyugdíjas munkavállalók számára ez a legbiztonságosabb foglalkoztatási forma” – jegyezte meg.

„Szerencsénk volt, a szövetkezet megalakulása után az Index címlapján megjelent: »A Szomszédok fogja foglalkoztatni a nyugdíjasokat«. Így, ha egy nyugdíjas dolgozni akart, megtalált minket.” Ennek ellenére azóta is folyamatosan toboroznak. „2017-ben inkább a nyomtatott sajtóban: megyei hetilapokban, napilapokban hirdetve értük el a dolgozni akaró nyugdíjasokat, most már a Facebookon. A fizetett hirdetések mellett a több mint tízezer tagot számláló nyugdíjas munkakereső csoportokban is aktívak vagyunk. Azt, hogy a nyugdíjasok munkakeresése áttevődött az online térbe, az is bizonyítja, hogy míg 2017-ben körülbelül tízből egy nyugdíjasnak volt e-mail-címe, most már 7-8-nak is. Hetente hírlevelet is küldünk, mert tudjuk, hogy olvassák.” Dorner Attila hozzátette, a mesterséges intelligenciát is használják, a folyamatok optimalizálására, egyes esetekben a hirdetések megírására is. „Minden vezetőnek van céges ChatGPT előfizetése. A nyugdíjasaink a legtöbb esetben papíron írják alá a jelenléti íveket a partnercégeinknél. Ezeket a bérszámfejtő kollégák helyett már az AI rögzíti a vállalatirányítási rendszerünkben.”

A szövetkezet eredményességének Dorner Attila szerint a legegyszerűbb mutatója a kiközvetített nyugdíjasok létszáma. „Azt szoktuk nézni, hány tagunknak utalunk bért a következő hónap 10-ig. Az országos hálózatnak jelenleg 12 ezer regisztrált szövetkezeti tagja van, ebből nagyjából 2200-en dolgoznak aktívan. A növekedés üteme az utolsó három évben 8-12 százalék közötti volt. Szakértők szerint a nyugdíjas szövetkezeti rendszer el fogja érni az iskolaszövetkezeti szintjét, vagyis összességében éves szinten a 100 milliárd forint feletti árbevételt. Ez reális cél, hiszen »fogy a magyar«, nem születik annyi gyerek, így évek óta kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra. Mi azt gondoljuk, a munkaerőpiaci tartalék a nyugdíjasok atipikus foglalkoztatása, amely a cégeknek is rengeteget segíthet” – mondta a szakember. Magyarországon a 65-74 évesek foglalkoztatási aránya 9,4, az Európai Unió átlaga nagyjából 10, Svédországé pedig 20 százalék feletti. Dorner Attila szerint, ha Németország szintjének (14-16%) alját sikerülne elérni, az mintegy 90 ezer új nyugdíjas kollégát jelentene. „Erre annál is inkább szükség lenne, mert júniustól szigorították a vendégmunkások munkavállalási lehetőségeit” – tette hozzá.

Lelkes, megbízható munkaerők

„Az első partnercégeink egyike a ma már nem létező Bonbonetti Csokoládégyár volt. Selyempapírba csomagolt édességeket kellett a nyugdíjasoknak előkészíteniük az ő fiatalkorukban, a 60-70-es években készült gépsoron. Azért is emlékezetes számomra, mert akkor még nemcsak projekt- és irodavezető voltam, nagyjából mindent én csináltam a cégben. Az első műszak indulásakor azt beszéltük meg a hölgyekkel, hajnali 5:45-kor találkozunk a gyár előtt, és közösen sétálunk be a munkaterületre. 5:40-kor értem oda, és már mindannyian ott voltak. Ez sokat elmond a nyugdíjasok munkához való hozzáállásáról” – jegyezte meg Dorner Attila.

A feladatok 60-70 százaléka könnyű fizikai munka, azaz takarítás, konyhai kisegítés, árufeltöltés, pénztárazás és címkézés. „Érdekes, hogy a magasan képzett nyugdíjasok, korábbi mérnökök, jogászok is ezeket keresik, ahogy mondják: szeretnének újra dolgozni, közösségben lenni, hasznosnak érezni magukat, de már nem akarnak nagy felelősséggel járó munkát végezni. Tiszteletbeli nagymamaként, illetve nagypapaként szívesen vállalnak például iskolai ebédadagolást. Vannak adminisztratív jellegű munkák is, a kkv-szektorban keresettek a korábban könyvelőként, bérszámfejtőként dolgozó nyugdíjasaink, mert rendkívül megbízhatóak és precízek, a 30-40 éves munkatapasztalatuk is garantálja, hogy nem rontják el például a számlázást” – mondta. Vannak olyan munkakörök, amelyekről bár tárgyaltak, nem vállalták. „Ilyenek például a magasban végzett vagy nagyon nehéz fizikai munkák. Volt, hogy gumiabroncsot kellett volna a nyugdíjas munkavállalónak pakolnia. Visszautasítjuk az egészségügyi szempontból veszélyes feladatokat, például az erős vegyszerekkel végzett munkákat is. Az idősebb emberek védett korban vannak, ilyen feladatokat, legalábbis a szövetkezeten keresztül nem bízunk rájuk” – hangsúlyozta a nyugdíjas foglalkoztatási szakértő.

Sokszor, mint mondta: nehezen tudják elérni, hogy a multinacionális cégek rájuk bízzák a műszakszervezést is. „Az autóipari cégek gyakran a nyugdíjasokat is két, három, sőt négy műszakban akarják dolgoztatni. De a bioritmusuk már nem alkalmas arra, hogy egyszer délelőtt, máskor délután majd pedig éjszaka dolgozzanak. Azt szoktuk kérni a cégektől, ha nem tudnak eltérni a többműszakos munkarendtől, engedjék meg, hogy mi biztosítsuk a műszakonként szükséges létszámot. Vannak ugyanis olyan nyugdíjasaink, akik délelőtt tudnak dolgozni, mert délután programjuk van, mások inkább délután mennének, mert unokára vigyáznak, akik pedig nem tudnak aludni, szívesen vállalnak éjszakai műszakot.” Ez, mint hozzátette, nehéz egyeztetési folyamat, de van, ahol már nem kell kötelezően forogni a műszakok között. „Eleinte a napközbeni 12 órás műszakot sem engedik felbontani, de addig egyeztetünk, amíg kiderül, ha megszervezzük, és biztosítunk két hatórás munkavállalót, megoldható. Egy nyugdíjas nem akar, de nem is tud tizenkét órázni, hat órában viszont közel százszázalékos teljesítményt tud nyújtani, ugyanolyat, mint egy aktív korú, főállású munkavállaló” – mondta.

Vállalkozásoknak is jó lehetőség

A cégeknek is előnyös a nyugdíjasok foglalkoztatása, szövetkezeti formában különösen, mert valóban csak a foglalkoztatással kell törődniük, akkor pedig még inkább, ha a szövetkezet intézi a toborzási folyamatot és a munkaügyi adminisztrációt is. „A kis- és középvállalkozásoknak olcsóbb nyugdíjast foglalkoztatni, mint főállású munkavállalót; nem kell ugyanis munkavállalói járulékokat fizetni, mentesülnek az adminisztráció, a bérszámfejtés és a jogi teendők alól is. A partnercégek szeretik, hogy a szövetkezeten keresztüli foglalkoztatás kockázatmentes, és csak a ledolgozott óráknak van díja, tehát nincs fizetett és betegszabadság sem. A nyugdíjas társadalombiztosítási ellátásra jogosult, a bérét csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli. Korábban létezett egy kereseti korlát, vagyis a nyugdíjas egy évben a minimálbér legfeljebb 18-szorosát kereshette meg, de ezt 2018-ban eltörölték.” Dorner Attila kiemelte, startupoknak, induló vállalkozásoknak igazán jó lehetőség egy ilyen, pontos, precíz, például adminisztrációban erős nyugdíjas munkaerő akár időszakos alkalmazása. „Nem kell ragaszkodni a fix munkaidőhöz, lehet, hogy a nyugdíjas az egyik héten 20 órát dolgozik, de ha éppen nincs munka, akkor nem is megy.” Azt gondolhatnánk, erre valók a manapság divatos virtuális asszisztensek, de azt tapasztalják, rengeteg ilyen munkaerőt váltanak le nyugdíjas munkavállalókra. „A partnereink visszajelzése alapján egy virtuális asszisztens 5-8 ezer forintot kér óránként, a szövetkezeten keresztül foglalkoztatott nyugdíjas óradíja ennek kevesebb mint a fele. Ráadásul ők sokszor lojálisabbak is. Ha egy nyugdíjas lehetőséget és bizalmat kap, akkor nem »ugrál«: nem megy máshova 500 forinttal magasabb órabérért. Fontosabb számára, hogy olyan környezetben és vezetővel dolgozzon, akit ismer” – mondta.

Kihívások azért vannak

Nehézségei természetesen a nyugdíjasok foglalkoztatásának is vannak, de, mint Dorner Attila elmondta, ezeken a hivatástudatuk mellett az is átlendíti őket, hogy nemcsak munkát szerveznek a tagjaiknak, visszaadják a hasznosságérzetüket, azzal pedig hozzájárulnak a testi és a lelki egészségük javulásához is, ahogy ezt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanulmányai is igazolják.

Bár a nyugdíjasok foglalkoztatásának ez a formája igazi win-win helyzetet eredményez, előítéletek is vannak. A szakember szerint az angolul ageizmusnak nevezett jelenség létezik, de, mint mondta: már nem annyira, mint a szövetkezet indulásakor. Talán azért is, mert sokat tesznek a szemléletformálásért is. „Sokan még mindig öregemberekként gondolnak a nyugdíjasokra. A cégvezetők meglepődnek, amikor elmondom, hogy a hungarikumnak tekinthető Nők40 programmal nyugdíjazott hölgyek még csak 56-58 évesek. Ha egy cég megbíz, keressünk például konyhai kisegítőt, az előszűrésünk után alkalmasnak tartott jelöltet elvisszük interjúra, és a cégvezető vagy a HR-es dönti el, alkalmazzák-e. Amikor meglátják a fizikailag és szellemileg is topon lévő hölgyet, akkor jönnek rá, számíthatnak rá. Talán jobban is, mint a legfiatalabb munkavállalókra. Ezt mutatja Sóspataki Feri bácsi esete is. Szinte az elsők között helyeztük el egy porral oltó készülékeket összeállító cégnél. Egyszer megbetegedett, de nem volt »egység« a telefonkártyáján, ezért nem tudta értesíteni a főnökét. Másnap mégis bement, és mert nem akart kellemetlenséget okozni, vitte a feleségét is. Természetesen az asszonynak nem kellett készülékeket hegesztenie, de amikor a cégtől felhívtak, mindannyian megértettük: ez a korosztály nem úgy áll a munkához, hogy más is odaférjen. Ahogy sok fiatal. Sokszor halljuk, az iskolaszövetkezeti diákokat is leváltanák nyugdíjasokra, hiszen van, hogy be sem mennek dolgozni, ha mégis, nem érdekli őket a munka vagy könnyedén váltogatják a munkahelyeiket. Igaz, gyorsabban tanulnak, mint a nyugdíjasok, mégis úgy tűnik, a megbízhatóság fontosabb a magyar kis- és középvállalkozások számára” – jegyezte meg.

A Covid óriási problémát okozott a szövetkezetnek, hiszen először mindenhonnan a vírusnak leginkább kitett korosztály tagjait küldték el. „A kiközvetített dolgozóink száma szinte azonnal nullázódott, gondot jelentett, hogyan menjen tovább a cég, mi legyen a rendszerrel, hiszen nem lehetett tudni, meddig tart a pandémia. Mostanra látszik, jó döntést hoztunk azzal, hogy az összes – nagyjából ötven – alkalmazottunkat megtartottuk, igaz, árbevétel hiányában csökkentett bérrel. Amikor aztán újra lehetett indulni, nagyon gyorsan tudtunk reagálni a cégek újraéledő nyugdíjas munkaerő-igényeire” – idézte fel.

Hálás közérdek

Dorner Attila szerint nemcsak fontos, hálás dolog is nyugdíjas munkavállalót foglalkoztatni. „Sokszor térnek be az irodánkba első ránézésre megviselt nyugdíjasok, akikről kiderül: alig tudnak megélni. 3-4 hónap múlva boldogan hoznak csokoládét, mert nemcsak kiegészítik a nyugdíjukat, de jó közösségbe is kerültek, lett értelme reggelente felkelniük. Sosem fogom elfelejteni azt a friss nyugdíjast, aki a hajléktalanok átmeneti otthonából jött a központi irodánkba. Jól szituált ember volt, de a családi élete olyan irányt vett, hogy elvesztette a lakhatását. Fél év múlva büszkén újságolta, hogy beköltözött az albérletébe. Az ilyen történetek és a karácsonyra kapott sütemények minket is feltöltenek. Nem véletlen az sem, hogy a nyugdíjas szövetkezeteket közérdekűnek nevezik, a honlapunkon van is egy ilyen, a programjainkat tartalmazó menüpont. Tavasszal például a Római-parton körülbelül 30 nyugdíjassal főztünk paprikás krumplit, és versengtünk a babzsákdobáló bajnokságon. Szívmelengető volt látni, hogy az Amerikában népszerű, nem túl megerőltető mozgás milyen izgalommal töltötte el őket. Az ilyen, közösségépítő és összetartó programokon a nyugdíjasok kivirulnak, de mi is örülünk, hogy jól érzik magukat.”

Dorner Attila tippjei vállalkozóknak nyugdíjasok foglalkoztatásához:

• Leginkább a heti 20-30 órás munkaköröket szeretik, ha nem lehetséges a munkaidő bontása, osszunk két nyugdíjasra egy műszakot! 
• Gondoljuk át, mivel bíznánk meg nyugdíjasokat, és ha hosszú távon gondolkodunk, ne váltogassuk a feladataikat! Ők már nem változatos munkakört keresnek, hanem kiszámíthatót. A diákokkal ellentétben nem viselik jól a percenkénti változásokat. Annak a nyugdíjasnak, akit konyhai kisegítőnek vettünk fel, ne kelljen karbantartói feladatokat is ellátnia! 
• Nagyon nehéz fizikai munkafolyamatokat ne bízzunk nyugdíjasokra!
• Ne tegyünk a nyugdíjasok mellé, fölé frissen kinevezett, 24-28 éves vezetőket! Ők még úgy szocializálódtak, hogy a tudás az életkorral egyenesen arányos.